1124 Budapest, Apor Vilmos tér 9-11. | Tel.: 356-0089 | Fax: 356-0089/32 | e-mail:
| Főoldal | Történetünk | Szentjeink | Életünk | Hírek | Iroda | Miserend | AR(T)hívum | Urnatemető | Kapcsolat |










Ha támogatni szeretné a Katolikus Egyházat, adója 1%-val: ITT
találja hozzá az útmutatást. Köszönjük!


Mi van?
Szentségi életünk

Hasznos információk a szentségek felvételével kapcsolatban:

  • Keresztség

    A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja (vitae spiritualis ianua) és kapu a többi szentségekhez. A keresztség által megszabadulunk a bûntől, és mint Isten fiai születünk újjá, Krisztus tagjai leszünk, beletestesülünk az Egyházba és részeseivé válunk az Egyház küldetésének. (KEK 1213)

    A keresztségre jelentkezés a sekrestyében, vagy az irodában történik. Kérjük, hogy mihamarább jelezze felénk kérését! Vasárnaponta, általában a 10:30-as szentmisék után keresztelünk. Természetesen keresztszülõ csak római katolikus lehet. A kereszteléshez kérjük hozza el a keresztszülõ keresztlevelét is! (A szentség kiszolgáltatása természetesen ingyenes.)

  • Bérmálás

    A bérmálás szentsége a keresztséggel és az Eucharisztiával együtt alkotja a "keresztény beavatás szentségeinek" együttesét, melynek egységét õrizni kell. Meg kell tehát magyarázni a híveknek, hogy a bérmálás fölvétele szükséges a keresztségi kegyelem teljessé válásához. A keresztények ugyanis "a bérmálás szentségével még tökéletesebben kötõdnek az Egyházhoz, a Szentlélek különleges ereje tölti el õket, ezért szigorúbb a kötelezettségük, hogy Krisztus igazi tanúiként szavukkal és életmódjukkal terjesszék és védelmezzék a hitet". (KEK 1285)

    Bérmálási oktatást nem minden évben indítunk! Ha elegendõ jelentkezõ van (18 év fölötti), akkor a felkészítés két éves. Ennek részleteit a jelentkezéskor megbeszéljük. (A szentség természetesen ingyenes.)

  • Eucharisztia
    Krisztus teste és vére. Az Egyház életének "csúcsa és forrása".

    A szent Eucharisztia befejezi a keresztény beavatást. Akik a keresztség által fölemeltettek a királyi papság méltóságára és a bérmálás által mélyebben hasonlóvá váltak Krisztushoz, az Eucharisztia által az egész közösséggel együtt részesednek az Úr áldozatában. "Üdvözítõnk az utolsó vacsora alkalmával, azon az éjszakán, melyen elárultatott, megalapította testének és vérének eucharisztikus áldozatát, hogy így a kereszt áldozatát a századokon át eljöveteléig megörökítse, és így szeretett jegyesére, az Egyházra bízza halálának és föltámadásának emlékezetét: az irgalom szentségét, az egység jelét, a szeretet kötelékét mint húsvéti lakomát, melyen Krisztust vesszük magunkhoz, lelkünket kegyelem tölti el, s a jövendõ dicsõség záloga nekünk adatik." "Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk." Röviden tehát az Eucharisztia hitünk összefoglalása és összegezése: "Tanításunk egyöntetû az Eucharisztiáról, és az Eucharisztia megerõsíti a tanításunkat." (KEK 1322-1327)

    Az elsõ szentáldozásra való felkészítés két éves. Általában az általános iskola harmadik osztályába járók járulhatnak ehhez a szentséghez, de természetesen késõbb is pótolható, amennyiben valamilyen oknál fogva kimaradt (ebben az esetben a felkészítés egyénileg egyeztetett módon történik). Aki volt elsõáldozó és szentgyónás által megtisztult lélekkel szeretné magához venni az Urat, az ennek alkalmait megtalálja a >"miserend" címszó alatt. (A szentség természetesen ingyenes.)

  • Bûnbánat

    A keresztény beavatás szentségei által az ember megkapja Krisztus új életét. Ezt az életet azonban "törékeny cserépedényben" (2Kor 4,7) hordozzuk. Most még "Krisztussal el van rejtve az Istenben" (Kol 3,3). Most még földi, fájdalomnak, betegségnek és halálnak alávetett házunkban vagyunk. Isten gyermekeinek ez az új élete a bûn miatt megsérülhet és el is veszíthetõ.
    Az Úr Jézus Krisztus lelkünk és testünk orvosa, aki a bénának megbocsátotta bûneit, és visszaadta teste egészségét, úgy akarta, hogy Egyháza a Szentlélek erejével folytassa gyógyító és üdvözítõ mûvét, saját tagjaira vonatkozóan is. Ez a gyógyítás két szentségének célja: a bûnbánat és a betegek kenete szentségéé. (KEK 1420k)

    Gyóntatást minden vasárnapi szentmise alatt, valamint elsõpénteki szentmisék alatt tartunk. Különleges alkalmakkor (pl. Szent Három Nap), külön hirdetjük a gyóntatás rendjét. Szentgyónáshoz csak azok járulhatnak, akik már voltak elsõáldozók. A gyónásra való felkészülésben fontos szerepe van a lelkiismeretvizsgálatnak. (A szentség természetesen ingyenes.)

  • Házasság

    A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nõ az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, mely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte.
    A Szentírás a férfi és a nõ Isten képére történt teremtésével kezdõdik és a "Bárány menyegzõjének" látomásával (Jel 19,9) fejezõdik be. A Szentírás az elsõtõl az utolsó lapjáig beszél a házasságról és annak misztériumáról, alapításáról és értelmérõl, melyet Isten adott neki, eredetérõl és céljáról, különbözõ megvalósulási formáiról az üdvösség történetében, a bûnbõl származó nehézségeirõl és megújításáról "az Úrban" (1Kor 7,39), Krisztus és az Egyház új szövetségében. (KEK 1601k)

    A házasság szentségét azok kérhetik, akik felkészültek rá egyéni jegyesoktatással. Ezért arra kérjük a házasodni szándékozó párokat, hogy minimum három hónappal elõre jelezzék szándékukat. Különben nem áll módunkban segíteni. A házasság szentségét, mint minden más szentséget, tiszta szívvel kell felvenni, különben szentségtörést követünk el. Ezért - bár nem kötelezõ - javasoljuk, hogy a szentség felvétele elõtt gyónjanak meg a párok. Ennek megbeszélésére természetesen lehetõség van a jegyesoktatás alatt. (A házasság elõtti szexuális kapcsolat hazugság, és súlyosan nehezíti a felek kapcsolatának helyes alakulását, valamint járulékosan más, súlyosabb bûnökhöz vezethet, ezért súlyos bûn.) Az életreszóló elkötelezõdés természete megkívánja, hogy átgondolt és erõs elhatározással kérjük a szentséget, ezért lehetõség van, elõzetes megbeszélés alapján, lelkivezetésre a plébánián. (A szentség természetesen ingyenes, de járulékos költségei vannak. Érdeklõdni lehet a plébániai irodán.)

  • Egyházi rend

    Az egyházi rend az a szentség, mely által a Krisztustól Apostolaira bízott küldetés teljesítése folytatódik az Egyházban az idõk végezetéig: tehát az apostoli szolgálat szentsége. Három fokozata van: a püspökség, az áldozópapság és a diakonátus. (KEK 1536)

    A papságra való jelentkezés csak meghívásos úton keresztül lehetséges. Amennyiben Isten hívását érzed, jelentkezz egy számodra szimpatikus papnál, vagy kérj segítséget, esetleg csak érdeklõdj az esztergomi szemináriumnál. Természetesen ezen az oldalon találsz hivatástisztázásra alkalmas módszereket, lelkigyakorlatokat is. A papi hivatásra hat éven át készülnek a meghívottak.

  • Betegek kenete

    A betegek szent kenetével és a papok imádságával az egész Egyház ajánlja a szenvedõ és megdicsõült Krisztusnak a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen; sõt buzdítja õket, hogy szabadon csatlakozva Krisztus szenvedéséhez és halálához, szolgáljanak Isten népének javára. (KEK 1499)

    A betegek kenetét felveheti haldokló, vagy súlyos beteg, esetleg operáció elõtt álló ember (évente, vagy betegségenként egyszer), illetve idõskorú ember, évente egyszer. A jelentkezés után igyekszünk a leghamarabb kimenni a beteghez. Amennyiben nem tud elérni minket, van központi ügyelet is. Mivel a haldokló és súlyos beteg emberek maguk is tisztán érzik a vész közelségét, és esetleg ebben a küzdelmükben is segítségre szorulnak, kérjük, ne az utolsó pillanatra hagyja az értesítést! Megértését köszönjük! Kérjük, amikor a bejelentést megteszi, minél pontosabban írja le, hogy az illetõ járulhat-e szentáldozáshoz, akar-e, képes-e gyónni. (A szentség természetesen ingyenes.)

    Központi ügyelet (0-24): 213-96-20




Szentelmények:
  • Temetések

    Az elhunytak testével a föltámadásba vetett hitben és reményben tisztelettel és szeretettel kell bánni. A halottak eltemetése az irgalmasság testi cselekedeteinek egyike; megadja a tiszteletet Isten gyermekeinek, a Szentlélek templomainak. (KEK 2300)

    Amikor a szertartás a templomban történik, a keresztény halál húsvéti valóságának központja az Eucharisztia. Az Egyház ekkor kifejezi az elhunyttal meglévõ hatékony közösségét: fölajánlja az Atyának a Szentlélekben Krisztus halálának és föltámadásának áldozatát, és könyörög, hogy gyermekét tisztítsa meg bûneitõl és azok következményeitõl, s vegye föl az égi menyegzõs lakoma húsvéti teljességébe. Az így ünnepelt Eucharisztia által tanul a hívõk közössége, különösen az elhunyt családja közösségben élni azzal, aki "az Úrban hunyt el", magához véve Krisztusnak testét, akinek az elhunyt élõ tagja, ezért imádkoznak érte és vele.
    A búcsúvétel (a latin nyelvekben "adieu", "addio", "adiós"=Istenhez) az elhunyttól azt jelenti, hogy az Egyház "Istennek ajánlja" õt. "Végsõ búcsúvétel, mellyel a keresztény közösség elköszön tagjától, mielõtt testét kiviszik vagy eltemetik." A bizánci hagyomány ezt az elhunytnak adott búcsúcsókkal juttatja kifejezésre:

    Ezzel a végsõ köszöntéssel "énekelünk, mert kilépés történt ebbõl az életbõl és elmenetel, de azért is, mert közösség és egyesülés történik, amennyiben a halottak egyáltalán nem szakadnak el egymástól; ugyanis valamennyien ugyanazt az utat tapossuk, és ugyanazon a helyen vagyunk; és soha nem szakadunk el egymástól, mert Krisztusnak élünk és most Krisztussal egyesülünk, Hozzá megyünk, (...) s valamennyien együtt leszünk Krisztussal." (KEK 1689kk)

    Az Egyház megengedi a holttest elhamvasztását, ha az nem jelenti a test föltámadásába vetett hit kétségbevonását. (KEK 2301)

  • Áldások

    Az áldás isteni cselekmény, mely életet ajándékoz, és forrása az Atya. Az Õ áldása egyszerre szó és ajándék (bene-dictio, eu-logía). A kifejezés emberre alkalmazása imádást és viszonzást jelent Teremtõje felé a hálaadásban.
    Az idõk kezdetétõl az idõk végéig Isten egész mûve áldás. Az elsõ teremtés liturgikus költeményétõl kezdve a mennyei Jeruzsálem dicsõítõ énekéig a sugalmazott szerzõk az üdvösség tervét úgy hirdetik, mint mérhetetlen és hatalmas, isteni áldást.
    Isten áldásának teljes kinyilatkoztatása és közlése az Egyház liturgiájában történik: az Atyát mint a teremtés és az üdvösség minden áldásának forrását és célját ismerjük el és imádjuk; de értünk megtestesült, meghalt és föltámadt Igéjében elhalmoz minket áldásaival, és Általa árasztja szívünkbe az ajándékot, aki minden más ajándékot birtokol: a Szentlelket.
    Egyrészt az Egyház Urával egyesülve és a Szentlélek késztetésére áldja az Atyát "kimondhatatlan Ajándékáért" (2Kor 9,15) imádással, dicsérettel és hálaadással. Másrészt Isten tervének beteljesedéséig az Egyház szüntelenül fölajánlja "adományainak áldozatát", és kéri az Atyát, hogy küldje el a Szentlelket erre az áldozatra, magára az Egyházra, a hívõkre és az egész világra, hogy Krisztusnak, a Fõpapnak halálában és föltámadásában részesedvén és a Lélek ereje által ezek az isteni áldások az élet gyümölcseit teremjék az Õ "kegyelme dicsõségének dicséretére" (Ef 1,6). (vö.: KEK 1078-1083)

>A Katolikus Egyház Katekizmusa
>Iroda
>Kapcsolat

Impresszum